Csillagainkban a hiba. Megvan? Ha nincs, menj oda valamelyik lányhoz az utcán, biztosíthatlak róla, hogy részletes leírást ad majd a könyvről. Ez a sztori egy divattörténet lett. Mindenki odavan érte. Ezt szerintem bátran hívhatom a 21. század Rómeó és Júliájának. Eddig bárkivel, akivel beszéltem, elfogultan szólt róla. Hogy a könyv így, a könyv úgy, DE...(kegyetlenség volt, amit az író a végére tartogatott a drága közönségnek).
Egy történet, amit eddig rosszul értelmeztem. Én is vak voltam, nem láttam a könyv igazi lényegét, ami a borzalmak mögött bujkál. Utáltam a könyvet, haragutam az íróra, és mindenkit hülyének néztem, akik odavoltak érte. (Akik divatból rajonganak ezért az irományért, azokat még mindig gyengeelméjűnek tartom, nade ez most lényegtelen.)
Ma megnéztem a filmet. Úgy érzem, a filmek kicsit hatásvadászok: egy jó zene + erős mondanivaló... rögtön meg tudnak ríkatni. Engem biztos. Most is valami ilyesmi történt, de nem azért, mert túl érzelgős vagyok, hanem mert végre megértettem, mi a lényeg a történetben. Nem az, hogy rákosok a szereplők, nem az, hogy összejönnek, hogy szerelmesek egymásba, hanem hogy ez a szerelem MILYEN is valójában.
Azt hiszem, ilyen kapcsolatból nem sokat látni manapság, de valahol mélyen sok lány ilyet szeretne. Nem a hercegre gondolok a fehér lovon, mert ez már megint körülmény. Én most a minőségre akarok rávilágítani.
Az ő kapcsolatuk nem volt felszínes, nem tárgyakon múlott, nem pár nap alatt alakult ki. Hanem szépen lassan, megismerve a másikat. Eltérve a ráktól, a fájdalomtól, a depressziótól. Hazel, a főszereplő lány, megtalálta azt az embert, aki segített neki, kiegészítette, aki mellett azt mondhatta, hogy igen, én, Hazel Grace Lancaster rákos vagyok, de nem érdekel, mert van miért/kiért élnem a napjaimat. Aki mellett bátran veszem a kihívásokat, megtalálom a szépet minden apróságban, akinek én felejthetetlen leszek. Ő Augustus Waters.
Legbelül minden lány szeretne egy Augustust. Nem azért, mert (vigyázz, spoiler) meghal. Nem. Hanem mert mindannyian vágyunk egy odaadó, feltétel nélküli szeretetre. Aki pedig ezt megkapja, vigyáz rá, ápolja, és soha el nem ereszti. Mert ez a világ egyik legfelejthetetlenebb dolga.
Szeretve lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése