Amikor felvetődött ez a téma, rögtön átfutott az agyamon a kérdés: miért? Engem egyáltalán széppé tud tenni bármi??
Vannak napok, amikor azt érzem, hogy igen, akkor még önbizalmam is van, majd kicsattanok, annyira jól érzem magam, viszont olyan napok is akadnak, mikor egyenesen csúnya vagyok. Nagy a combom, a fenekem, a hasam...mikor mi. Ilyenkor menthetetlen a helyzet.
Ezért, ha megkérdeznék az utcán, szép vagyok-e, rögtön azt vágnám rá, hogy nem, és faképnél hagynám a kérdezőmet. Egy, mert miért mondjam azt, hogy igen, ha egyszer vannak olyan napok, amikor én vagyok a világ legvisszataszítóbb embere, kettő, nem mondhatom azt, hogy igen, mert nem úgy nézek ki, mint az elvárt szépségideál, nincs feszes hasam, nem járok olyan ruhákba, semmitől nem lehetek szép. Ha azt mondanám, igen, mindenki azt hinné, hogy egy vak, egoista lány vagyok. Szóval inkább úszok az árral, mint egy döglött hal, és nem is próbálok kitörni belőle.
A másokhoz való méricskélés az összes energiámat felemészti. Mintákhoz hasonlítom magam, s közben teljesen elfeledkezem arról, hogy magamhoz kéne hasonlítsam saját magam, ne például egy Palvin Barbihoz. Semmi közünk egymáshoz. A hasonlóságunk egyenlő a nullával. De ez így jó.
A kérdésre a válasz nagyon egyszerűnek hangzik, ha másnak kéne körülírnia engem. Ha megkérdezném a barátomat, rögtön elkezdene sorolni nekem gondolkodás nélkül harminc dolgot is. Mert szeret. Én magamat már kevésbé, bármilyen rettenetesen furán hangzik. Ebből kifolyólag a kérdésre a válaszom megalkotni elég bonyolult. Mi tesz engem széppé?
Remélem, nem olyan kérdésre számít bárki is, hogy milyen alapozótól leszek ultranatúrszépség, hanem tényleg én, magam, smink, és a legdivatosabb ruhák nélkül. Mitől vagyok csak úgy szép.
Első helyre a mosolygást mondanám. Nem csak azért, mert az a legjobb make.up. (Marilyn szerint is!), hanem mert önbizalmat ad. Amúgy sem szeretek depressziósnak látszani. S ekkor csillog a legszebben a szemem is. Szerintem az a legszebb testrészem.:)
Másodiknak az éneklést választanám. Ilyenkor magamat adom, s kinyílok belülről. A közönség nem csak a dalt kapja, hanem az érzelmeket is.
És ha ki tudom fejezni, mindezt a szépséget, azt hiszem, attól én is szép leszek.:)
Harmadiknak, de nem utolsónak pedig akkor vagyok a legszebb, ha amellett vagyok, akit ismerek, szeretek, jobban mint magamat, s akitől én a legboldogabb vagyok a világon. A szerelmem mellett.:)
Bizonyos vagyok abban, hogy Isten mindenkit szépnek teremtett (, engem is!), szóval csak rajtam áll, hogy kihozom-e magamból vagy sem!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése