Döntenem kellett. Úgy éreztem megszakadok. Változtatnom kellett. Nem tudtam megfelelni mindenkinek és ez borzasztó volt. Aztán elgondolkodtam:
Kinek kellene először megfelelnem? Másoknak vagy önmagamnak?
Sokszor elsiklok e kérdés felett. Sokszor már észre sem veszem a kérdést, máris arra koncentrálok, hogy hogyha megfelelek mindenkinek, így nekem is jó lesz. Így fogok majd megfelelni önmagamnak.
Görcsösen ragaszkodtam ehhez a gondolatmenethez. Nem akartam felelősséget vállalni. De ez mit eredményezett? Csak keserűséget.
Döntenem kellett, még ha a döntésemmel meg is bántottam embereket. Nem akartam báb lenni, aki beletörődik abba, hogy minden nap kimerül, mert sokat vállal és csak azért van benne ebben is meg abban is, hogy másoknak kedvezzen. De nem akartam senkinek sem problémát kreálni azzal, hogy nem megyek el ide vagy oda. Viszont éreztem, hogy ez így nem lesz jó.
Nemet mondtam. Életemben először éreztem olyat igazán, hogy kiállok magamért és így önmagamnak felelek meg.
Hogy jó döntés volt-e, ami mellett leadtam a voksom? Fogalmam sincs. Sokan mondják, hogy bánni fogom. Sokan mondják, hogy jól döntöttem. Majd meglátjuk. De addig is:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése